Krimirajongók oldala

Hűha! Már egy éve nem frissítettem volna itt?! Sürgősen összeszégyellem magamat, és még sürgősebben írok új posztot.

Egy kevésbé ismert kanadai esetet szemeltem ki újrakezdésnek - egy sok szempontból tanulságos esetet.

Sokat lehet vitatkozni azon, hogy a rossz példa mennyire ragadós; azon, hogy úgymond a "Született gyilkosok" filmmel kezdődött minden, és folytatódott a Columbine-tragédiával; még tovább folytatódott azzal, hogy számos kétségbeesett, a helyét nem találó - vagy felnőni nem tudó - fiatal tekintette példaképnek, követendő szerepmodellnek a Klebold-Harris párost.

Egy ilyen rajongó szomorú történetét írom most meg.

Azért választottam éppen az ő sztoriját, mert sok tekintetben együtt tudok érezni a sráccal és megértem a problémáit - viszont egyszerűen képtelen vagyok felfogni, hogy hasonló problémákkal, hasonló attitűdökkel ő miért választott egy értelmetlen, ostoba, romboló kiutat a helyzetéből.
Megértem, és együttérzek vele, csak éppen azt nem foghatom fel: ugyanilyen alapon, vagyunk jó néhányan, akik feljogosítva érezhetnénk magunkat őrültségek elkövetésére, és mégsem tesszük meg.

Az érzéseivel tehát tudok szimpatizálni, a tettét viszont sem megérteni, sem elfogadni nem vagyok képes.

Kimveer Singh Gill egy pundzsábi (indiai) származású fiatal volt, a szülei - akik a szikh vallást gyakorolják - még az ő világrajövetele előtt emigráltak Kanadába.

Nem volt problémás gyerek kiskorában, de mindenkinek feltűnt, hogy eléggé csendes és zárkózott.
A suliban jó eredményeket ért el, a tanárok elégedettek voltak vele, de az volt a benyomásuk, hogy kissé túlérzékeny.
Bántalmazni nem merték a társai - lévén hogy jól megtermett legény volt -, de mélységesen felzaklatta, ha ilyen esetnek volt tanúja. Figyelemre méltó igazságérzettel rendelkezhetett, sőt, hatodikos korában még jogász akart lenni.

Érettségi után néhány osztálytársával együtt főiskolára jelentkezett; ismeretlen okok miatt egy félév után kimaradt.

Röviddel ezután berukkolt a katonaságba, de ez sem tartott sokáig: az alapkiképzésről egy hónap után - még a fegyveres tréning elkezdődése előtt - leszerelt.

Lehet, hogy csak túl jólinformált vagyok, de a vészlámpa nálam már ennél a motívumnál elkezdett villogni.
A katonaságból rendszerint leszerelik a fegyvermániás, láthatóan agressziófétissel rendelkező egyéneket; jó katona ugyanis éppen abból lesz, akiben van megfelelő szociális gátlás, aki kontroll alatt tudja tartani az agresszióját és képes háttérbe szorítani az érzelmeit. Ellenkező esetben problémái lesznek a fegyelemmel, a parancsok teljesítésével, a bajtársakkal való együttműködéssel.

Nem tudok nem asszociálni Sylvia Seegrist történetére - ezen a blogon már megírtam korábban -, ő is nagyon fegyvermániás és extrém agresszív volt; s neki sem engedték, hogy a háromhónapos alapkiképzést elvégezze, nagyon hamar leszerelték.

Kimveer Singh Gill ugyanígy járt.
Egy hónap után behívták egy elbeszélgetésre a feletteseivel, és közös megegyezéssel a leszerelés mellett döntöttek.
Nem egyértelmű, hogy emberünk önként látta be: a katonai szolgálat nem neki való, vagy a kiképző tiszthelyettesek figyeltek fel arra, hogy labilis a gyerek - csak azt tudni, hogy a fegyveres alapkiképzést már nem is csinálhatta végig.
Édesanyja szerint azért szerelt le, mert honvágya volt.
Két kistársa elmondása szerint viszont azért, mert nem teljesítette a hadseregben elvárt viselkedési normákat. 

A vészjelző a történet folytatásánál már nem is villogott nálam, hanem folyamatosan élénkvörösben világított: az agresszió-, és egyenruhafétis nemhogy jellemző maradt a srácra, hanem csak tovább súlyosbodott.
Benyomásaim szerint nagyon megviselte, hogy a seregben megváltak tőle - ezután ugyanis mintha gellert kapott volna az élete.
Egykori osztálytársai véleménye szerint Kimveer huszonéves korában "mentális értelemben véve még mindig a középiskolás szinten volt". 

Munkát vállalt egy kereskedelmi cégnél - a főnökei és a kollégái szerint nagyon tisztességesen viselkedett, nem volt vele probléma.
Egy kolléganője az együttérzéséről számolt be: amikor a kolléganő szomorú volt amiatt, hogy egy kismadár az iroda üvegfalának csapódott és elpusztult, Kimveer segített neki eltemetni a madarat az irodaház mögötti parkban.

Miután ez az állása megszűnt, a srác is mintha egyszer s mindenkorra megszűnt volna funkcionálni. Voltak további kísérletei az elhelyezkedésre, de valahogyan semmi nem jött össze; vagy ismét megszűnt az állás, vagy ő maga mondott fel.
Édesanyjának azt állította: nagyon belefáradt abba, ahogyan a multik viselkednek a munkavállalókkal.

Huszonévesen mintha tényleg regrediált volna a kamaszkorba: nem költözött el a szüleitől, nem volt állása, nem tanult tovább és nem volt barátnője... Magába zárkózott, csak ült a szobájában, lődözős játékokat játszott, ivott, és ökörségeket írt az internetre. 

Problémás ivó - és egy problémás barát

Rászokott az italozásra - "tütükélős" típus volt, az a fajta, aki soha nem részeg, de ritkán józan: stresszoldásra használta a szeszes alkoholt. Saját bevallása szerint átlagban napi két sört fogyasztott legalább, de sokszor akár hatot vagy hetet is elnyalogatott a nap folyamán. A blogsite-ján említést tett arról is, hogy élvezett whiskyzgetni, vodkázgatni. (Ez a motívum kétszeresen is gyanúokot ad. Eleve nem jó jel, ha valaki az idegességét italozással enyhíti; Kimveer esetében súlyosbítja a helyzetet az, hogy a szülei a szikh vallás elvei szerint nevelték! A szikhizmus pedig rendkívül helyteleníti az alkoholfogyasztást. Ezért erősen gyanakszom arra, hogy az italozásra rászokásban lehetett egy nagy adag "hű, mekkorát lázadok" motívum is.)

Járt pszichológusnál - elsősorban a depressziójával; azt mondták neki, hogy meg kellene próbálnia józannak maradnia, és nem innia napi rendszerességgel, mert ez befolyásolja a vizsgálatok eredményét - tehát amíg így iszogat napközben, addig diagnosztizálni sem tudják!
Ekkor maradt el a terápiáról.

Egyre több időt töltött egy régi barátjával, Rajiv Rajan-nal, akit még az általános iskolából ismert.
Ez a Rajiv több szempontból is gyanús. Egyfelől azért, mert dicsekedett azzal, hogy Kimveer-t milyen könnyű befolyásolni, mert annyira őszinte és annyira könnyen megbízik az emberekben. Másfelől azért, mert diagnosztizált skizofrén volt. Nagyon erős az a gyanú, hogy ő adta leginkább a lovat Kimveer eleve meglévő fegyvermániája alá, rengeteg, az itt láthatóhoz hasonló képet készítettek együtt. (Szubjektíven: őszintén, mi az első benyomásotok a csáveszről? Szerintem látszik rajta, hogy enyhén zakkant; az is, hogy a fegyver úgy áll a kezében, mint aki kész használni is, bármelyik pillanatban - A szerk.)

Találtam még egy adalékot arról, hogy Kimveer mennyire befolyásolható volt és mennyire szeretett volna imponálni a haverjainak. Andrew Page nevű barátja azt állította, nagyon jó viszonyban voltak a középiskola óta, és sok hülyeséget műveltek annak idején - jellemzően kamaszos hülyeségeket. Page azt állította: Kimveer mindenben utánozta. Ha például rosszalkodni mentek és ő összetört egy fénycsövet, akkor Kimveer mindjárt kettőt vandalizált. Akármit is csináltak együtt, Kimveer mindenben túl akarta szárnyalni a barátját - aki egyébként a tragédia megtörténtekor nem ismert rá a régi haverjára, aki annyiszor meghívta hozzájuk és jóltartotta kajával, sörrel.
Andrew Page véleménye szerint: "A legcsendesebb, legbékésebb természetű srác volt az egész suliban - és akkor hirtelen bűnözővé válik? Az emberek azóta egyfolytában zargatnak, hogy közeli barátja voltam Kimveer Gill-nek. Azt hiszem, amikor a tettet elkövette, nem volt önmaga."

Fegyvermánia

Van a fegyvermániának egészséges határa - és Kimveer bőven túlment ezen a határon.
A VF-os blogsite-ján a lőfegyvereket "a nagy egyenlőségtevő"-ként említette. A profilképeken előszeretettel pózolt a fegyvereivel - amelyekhez egyébként teljesen legálisan jutott hozzá.

Átment minden hivatalos biztonsági teszten és alkalmasnak találták a fegyvertartásra; hacsak valakinek nincs priusza, akkor nagyon kevés kizáró ok van arra, hogy fegyvertartási engedélyt kapjon Kanadában. A pszichiátriai betegségek ezen kevés kizáró okok közé tartoznak, de Kimveer-nek nem volt diagnosztizált pszichiátriai betegsége (holott enyhén szólva is voltak problémái).
A szülői beleegyezéssel akadt némi nehézség: az akkor hatályos kanadai törvények értelmében ugyanis mindkét szülőnek alá kellett írnia a beleegyezést. Kimveer édesapja azonnal aláírta, édesanyja viszont több, mint két hónap gondolkozás után volt erre hajlandó.

Legalább két montréal-i klubon keresztül vásárolt fegyvereket, ezek közül az egyik a Club de Tir Ville St-Pierre volt, amelynek körülbelül egy évig tartozott a tagságába.

Marco Pendenza, a klub egyik alkalmazottja, azt vallotta a tragédia után, hogy a közeli múltban eladott Kimveer Singh Gill-nek egy tízlövetű öntöltő Glock pisztolyt (ezt a fegyvert egyébként az 1980-as években vezették be az osztrák rendőrségben, egyértelműen a legjobban teljesített a megbízhatósági és biztonsági teszteken; újabb változatát a francia rendfenntartás is használja). Pendenza hozzátette: "önmagában véve egy lőfegyver-klubtagság még senkit nem tesz bűnözővé. Ha valaki megkattan, ezt nem lehet szabályozni."

Egy Sergay Sevunts nevű kamionsofőr, aki egy másik lőfegyver-klubból ismerte Kimveer-t, így emlékezett rá vissza: egy magas termetű fiatal férfi, aki nagyon nyugodtan viselkedett, mindig acélbetétes bakancsban és sötét ballonkabátban járt.
Sevunts visszaemlékezett egy párbeszédre, amelyet lefolytattak, amikor Kimveer egy .45-ös kaliberű öntöltő Beretta gépkarabélyt vett.
"Azt mondom, minek kell Neked egy negyvenötös? Ez nagyon nagy. Milyen célod van vele?"
Kimveer azt válaszolta, hogy nagyon tetszenek neki a nagy kaliberű fegyverek.
Édesanyja sem hagyta szó nélkül ezt a vételt, ő is kommentálta: "Kisebbet kellett volna venned." (A közismert házibulis mondás: "ha már többen is mondják, hogy részeg vagy, akkor a legokosabb, amit tehetsz, az, ha elmész lefeküdni", itt is alkalmazható lett volna - A szerk.)

Andrew Page barátjának küldött képet az új fegyveréről, és megjövendölte, hogy nemsoká a CNN-en fognak róla hallani.

Hülyeségek a Vampirefreaks-en

Nehezen lehetett volna kiszűrni a potenciális iskolai lövöldözőt a Vampirefreaks-es aktivitása alapján, mert azon a site-on (amíg még egy közösségi site volt és nemcsak egy gót encsem-bencsemeket forgalmazó webüzlet) rengetegen írtak ehhez hasonló baromságokat - annak ellenére, hogy képesek voltak egy normálisnak tekinthető hétköznapi életben is funkcionálni.
A VF profilok láttán sokszor nem volt könnyű eldönteni: ezek az emberek most komolyan gondolják a hülyeséget, vagy csak a ki nem élt vágyvilágukat vetítgetik egy ilyen hű, de extrém, hű de setét, elképzelt énideálba?

Figyelemre méltónak találtam Kimveer profilja és a blogbejegyzései olvastán, hogy mintha csak a látszat kedvéért erőltette volna a Németország-mániát és a német nyelv kerékbe törését.
Még csak jobboldali szimpatizánsnak sem tűnik az attitűdjei alapján, nemhogy szélsőjobboldalinak... Rendszeresen fejezett ki szimpátiát az afro-amerikaiak irányában, elítélte a rasszizmust és felháborította a nőkkel szembeni tiszteletlenség. Általában véve ellenszenvét fejezte ki a politikusokkal és az erőszak-szervezetekkel szemben. Ez nem kifejezetten egy "elkényeztetett neonáci suhanc" világlátása.

Az archivált profilja és blogsite-ja alapján annyira sztereotip "érdekes egyéniség" benyomását kelti, hogy a fejemet fogom rajta. Megvolt az összes kötelező kedvenc zenekar és előadó a kedvenclistáján,
Nem tudok nem gondolni arra, hogy ez a szerencsétlen fiú az egyenruhamániáját és a katonaságban átélt kudarcát szublimálta az uniformizált darkosdiba.
Előírásosan talpig feketében, előírásos acélbetétes bakancs, előírásos felleghajtó, előírásosan merész hajviselet... ilyen körökben meglehetősen sajátos frizurákat lehet látni, de erre a hajzatra tapasztalataim szerint csak az átlag felettien bevállalós "érdekes egyéniségek" szánják rá magukat.
S éppen a dark klisék ilyen maradéktalan teljesítése láttán támadt nagyon erősen az a benyomásom: ez a Kimveer gyerek a jelek szerint a saját egyéniségét szíves-örömest feladta, és öltött előírásszerű darkos uniformist, csak hogy tartozhasson valahová. Melyik pszichológus ne hümmögne ennek láttán valami roppant szakszerűt a kamaszkori fixációról?

2006 szeptember 13.-a

Fanboyunk legutolsó loginja a VampireFreaks-en ezen a napon délelőtt 10 óra 45 perckor történt meg. Nem igazán lehetett volna előrejelezni a posztjai alapján, hogy mire határozta el magát - néhány apró utalás található a bejegyzésekben, de ezekből önmagában véve nem lehetett volna sejteni, mi fog történni néhány óra múlva.

Hajnali 3 óra 19 perc  - Jégnyalókák

A jégnyalókák királyak

Éppen egy lilát eszek, várjatok, lefotózom........

B*A MEG
Az akkumulátor lemerült, fel kell töltenem
Grrrrrr

Mindegy, egy kis zöld figura van rajta, gördeszkán, és olyan boldognak látszik, cuki :)

Hangulat:.......
Zene: Subway to Sally - Unsterblich (csúcs szám)

Hajnali 3 óra 33 perc - Én vagyok az :)

Német metal
Yaaaaaaaaaa

Ahogyan láthatjátok, ma semmi érdemleges írnivalóm nincs. Én szegény :(

Talán nem kellene több hasznontalan dolgot írnom? Mmmmmmmmm, érdekes észrevétel, nem gondolnátok? LOL (Nem fogom megfogadni ezt a tanácsot, nem uram, nem, nem fogom)

Hangulat: Postal
Zene: Subway to Sally - Unsterblich (Ja, megint ezt hallgatom, Muhahahaha)

Reggel 8 óra 50 perc - Szerdda 13-a

30 perce ébredtem. Utálom, amikor várnom kell arra, hogy megszáradjon a kontaktlencsém tokja, mert most csak ott vannak az asztalomon, rumlisnak néz ki meg minden.

Lássuk, mi a kaja... tojás és pirítós, nyami.

Hangulat: őrült
Zene: Megadeth - A Tout le Monde

Délelőtt 10 óra 41 -

Whiskey reggel, mmmmmmm, mmmmmmmmm, jó!! :)

U.I. Amikor másokat "niggának" nevezek a naplóimban...... ennek semmi köze a bőrszínükhöz. Fehéreket is niggának nevezek, ez csak poén.

Az egész Dave Chappelle hibája, mióta elkezdtem a The Chappelle Show-t nézni, nem tudok leállni azzal, hogy mindenkit niggának nevezzek :(

Hangulat: Nincs hangulat :(
Zene: Megadeth - A Tout le Monde

 

Nos?... Ebből az infantilis hülyéskedésből ki lehetett volna szűrni, hogy aznapra tervezte a saját és még sok másik ember halálát?... Ha nagyítóval nézem, akkor csak a "postal" hangulat alapján lehetne bármire gyanakodni (és ezt sem a legutolsó bejegyzéshez írta), valamint arra, hogy a "nigga" titulusra adott magyarázatait utóiratként tette közzé.

Mindenesetre az utolsó login utáni történtek... már egy újabb posztba kerülnek. Lapozz!